ArtescommunityART AS A VEHICLE FOR EDUCATION AND SOCIAL INCLUSION

Tárgyak, történetek, színház

Posted by
|

Bevezetés

Az itt bemutatásra kerülő munkafolyamat két kétnapos, a Grodzki Színház által vezetett workshopra épül, melyek Írországban kerültek megrendezésre 2014 November 22. és 25.-e között két szervezet, az  ALâ – Adult Participatory Theatre, Arts and Education (Galway) and Clarecare (Ennis) szervezésében. A tréning fő célja annak felfedezése volt, hogyan használhatóak hétköznapi tárgyak különböző szociális problémák feltárására színházi megközelítésben.

Az a technika, mely a résztvevők szerint a leghatékonyabbnak bizonyult, 4 modulban kerül bemutatásra, mely tartalmazza a gyakorlatok és tevékenységek részletes leírását, fényképekkel és rövid videókkal illusztrálva.

Mindkét workshopot Maria Schejbal állította össze és vezette, és Krzysztof Tusiewicz dokumentálta.

Az itt leírt folyamat 12-16 résztvevő bevonásával, 12-14 óra közös munkára lett tervezve. A foglalkozáshoz olyan helységre van szükség, mely megfelelő helyet biztosít az egyéni és kiscsoportos munkára egyaránt. A résztvevőktől kérhetjük, hogy hozzanak magukkal különböző tárgyakat. Így a workshop alapanyagainak legszínesebb változata áll majd rendelkezésünkre.

(az illusztráló videók angol nyelvűek, de talán azoknak is segíthet jobban elképzelni a képzés menetét, akik nem beszélik a nyelvet)

Első modul

Bemelegítés

Célok:

A csoport egyesítése, egymásra hangolódás egyszerű bemelegítő, jégtörő játékokkal.

A résztvevők figyelmét a tárgyak világára vonni.

Tevékenységek:

A résztvevők egy körben ülnek. Arra kérjük őket, hogy nézzenek körbe és válasszanak egy- két olyan tárgyat, amely kapcsolódik élethelyzetükhöz, személyiségükhöz, foglalkozásukhoz, vagy jelen lelkiállapotukhoz. Azután egyesével megosztják megfigyeléseiket, beszélnek magukról és a választott tárgyról. A könnyebb megértés céljából a csoportvezető egy példával bemutatja a gyakorlatot:

Az én nevem Maria, Lengyelországban egy művészetekkel foglalkozó szervezetnek dolgozom. A bábokkal való munka már rég óta foglalkoztat, ezért igyekszem a workshopjaim során bábeszközöket használni. Itt az a feladatom, hogy vezessem ezt a foglalkozást, ezért egyszerre izgatottnak és feszültnek érzem magam. Mint ez a nagy tükör előttem, kiteszem magam a csoport elé és reagálnom kell minden cselekvésetekre, a csoportdinamikára. Remélem boldogulni fogok. Amikor beléptem a terembe, ez a kis kék óra a falon magára vonzotta a figyelmemet. A kék a víz színe, és én imádok úszni. Az óra pedig az időt jelenti, és itt megint bejön az én szerepem- két napunk van és rengeteg tennivalónk. Ahogy ilyen helyzetekben mindig, most is érzem, hogy jó trénernek lenni hatalmas kihívás.

Minden résztvevőnek a saját döntése, hogy mennyit oszt meg magáról.

Eredmények

Ez a feladat elősegíti, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást és, hogy „megszelídítsék” a teret. Valamint segíti a kreatív gondolkodást ahogy összekapcsolja az információt különböző formákkal, színekkel és képekkel. Ráadásul ez az egyszerű játék megkönnyíti az önkifejezést és segít legyőzni a félénkséget és ellenállást. A térben megtalálható tárgyakra való hivatkozás lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy „elrejtőzzenek” a tárgyak mögött.

Második modul

Tárgyak és történetek

Célok:

A résztvevőket megismertetni a hétköznapi tárgyak kreatív használatával.

A vizuális alkotások részleteiben meglévő üzenetek és jelentések tudatosítása.

A történetmesélés és verbális önkifejezés gyakorlása.

Tevékenységek

  1. Székek- karakterek. Közös alkotás.

A résztvevők félkörben ülnek. A csoportvezető egy széket a résztvevőkkel szembe rak és a résztvevőket arra kéri: hozzanak létre ebből egy személyiséget különböző tárgyak felhasználásával. Bárki, aki szeretne részt venni a közös alkotásban, hozzátehet, alakíthatja a karaktert új attribútumokkal. Minden felhasználható- ruhadarabok, cipők, táskák, bármilyen a térben talált tárgy. Később egy újabb szék kerül a színpadra, ezúttal a padlóra fektetve. A csoport ismételten karakterré változtatja a széket, ahogyan az előzőt is. Végül a harmadik szék is a színpadra kerül, talán a másik két karaktertől elfordulva. A résztvevők bármilyen, a teremben fellelhető tárgyat felhasználva személyiséget formálnak ebből a székből is.

  1. A létrehozott kép elemzése

Amikor az összes karakter elkészült, a csoportvezető arra kéri a résztvevőket, hogy elemezzék a képet. Először a csoport az egész képre reagál, beszélnek a személyiségek közti kapcsolatokról és általánosságban a karakterekről. Ezután a csoportvezető arra kéri a résztvevőket, hogy a karaktereket egyesével elemezzék aszerint, hogy mely képi elemek a leginkább és a legkevésbé lényegesek számukra. A következő kérdés segítséget nyújthat: mi teszi ezt az alakot nővé, férfivá, állattá? Mely részeket lehet kivenni úgy, hogy az összkép ne sérüljön? Mely részletek különösen lényegesek a létrehozott figura identitását tekintve? Minden egyes karakter részletes elemzése segít a résztvevőknek, hogy jobban megértsék a képi kifejezés nyelvét.

  1. Írott narráció- a cselekmény felfedezése

A résztvevők egyénileg dolgoznak. 10 percük van, hogy leírják a történetet, ami először az eszükbe jut a három székből kialakított karakterekről. Teljesen szabadon szőhetik egybe különböző asszociációikat és ötleteiket, hogy végül az egy összeálljon egy cselekménnyé. A formára és stílusra nézve semmiféle javaslatot nem kapnak a résztvevők. Ennek eredményeként nagyon változatos történetek jönnek létre. Itt van néhány, a résztvevők által írott narrációkból.

A nő úgy döntött, itt az ideje, hogy a kutyasárkány megtalálja saját otthonát. Igénybe kellett vennie Fekete Bokor segítségét, aki nem örült neki, hogy részt kell vennie a történetben. Fekete Bokor túlhajszolt volt, fáradt és nem érezte jól magát…

Az első és a második karakter kapcsolódnak egymáshoz, úgy látom őket, mint egy meleg férfit és egy nőt, aki menőnek gondolja magát (vezéregyéniség). Valójában túlságosan is próbál érdekes és „más” lenni. A harmadik karakter szintén egy nő, egy idősebb nő, aki az utcán lakik, ő nem foglalkozik a szabályokkal. Egy nagy, névtelen városban élnek, mondjuk New Yorkban…

A három nővér története. Az életük vége felé járnak. Ellis, Mabel, Baba Collins. Ír vidéken nőttek fel…

Ez a szobor/ kép egy anyát és két gyermekét ábrázolja. Az anya elfoglalt. A kisebbik gyermek az anya figyelmét keresi- karjait nyújtva arra vár, hogy kiemeljék onnan, ahol eddig játszott. A másik gyermek, ahogy én látom, 8-9 éves lehet.

  1. Történetek a színpadon- saját ötletek megosztása

A csoportvezető egy széket helyez a három alak mellé és arra kéri a résztvevőket, hogy jöjjenek a színpadra egyesével és olvassák fel a történeteiket. Előfordul, hogy a történetek főhőse saját életből vett karakter, ilyenkor a résztvevők nem akarják megosztani a csoporttal. Lehetővé kell tenni számukra, hogy ezeket a helyzeteket bizalmasan kezeljék.

  1. A gyakorlat összegzése

A résztvevők ismét egy körben gyűlnek össze a három szék- karakter körül és átbeszélik a teljes munkafolyamatot. Mindenki reagálhat a személyes tapasztalataira és a szakmai tanulságokra. Ez egy fontos szakasza a gyakorlatnak, mivel a résztvevők különböző nézőpontból látják az eseményeket, így lehetőség van az ötletek megosztására és egymástól tanulhatnak.

Végül a résztvevők közösen részeire lebontják a három figurát.

Eredmények

A résztvevők spontán módon alkottak meg három különböző karaktert és kitaláltak rengeteg történetet e három figurából inspirálódva. Valamint gyakorolták előadó képességüket, ahogy kiültek a közönség elé felolvasni történetüket.

E modul végrehajtásával a résztvevők tanultak arról:

  • hogyan alkossanak figurákat/ karaktereket hétköznapi tárgyak felhasználásával
  • hogyan alakítsanak egy képet történetté
  • hogyan lehet üzeneteket és információkat képi jelekkel közvetíteni

Harmadik modul

Színház- fókuszban a cselekvés

Célok

Felfedezni a bábművészetben rejlő lehetőségeket, mely hatékony eszközt nyújt a szociális problémák feltárásához.

Csapatmunka gyakorlása, a kommunikációs és kooperációs képesség fejlesztése.

A vizuális narráció erős és gyenge pontjainak elemzése annak érdekben, hogy tartalmas színházi darab jöjjön létre.

Tevékenységek

  1. Bábok és problémák- kiscsoportos munka

A résztvevőket két, vagy több (4-6 fős) csoportra osztjuk. Minden csoport választ egy problémát, amiről szívesen adnak elő a színpadon. Ez bármilyen társadalmi jelenség lehet, melyről a csoport úgy véli; elég jelentős ahhoz, hogy érdemes legyen megvizsgálni. Ezután minden csoport megbeszéli, hogyan prezentálná a kiválasztott témát, majd a bábokkal kezdenek dolgozni, beillesztik őket a rövid színházi darabba. Bármilyen, a helyszínen talált tárgy felhasználható a bábokhoz. Ebben az esetben a csoportvezető az egyik csoportot arra kéri, hogy a bábkészítésnél főleg különböző papírokat használjanak, míg a másik csoport leginkább különböző műanyagokból építsen bábot. A hangsúly a vizuális narráción legyen, mely beszéd nélkül, csak hangadással történjen. Végül minden csoport elpróbálja a darabját, megegyeznek az előadás helyszínében, beleértve a nézőtéri székek elrendezését is.

  1. Előadás és megbeszélés: mit láttak a nézők?

Miután mindegyik csoport elkészült az előadásával, a résztvevők megnézik egymás munkáját. A csoportvezető beszélgetést indít minden bemutató után. Megkérdezi a nézőket; mit láttak, illetve hogyan értelmezték a jelenetet, mi volt a jelenet üzenete. Ezután az alkotók is elmondhatják, mi volt a szándékuk a darabbal, miért az adott témát választották.  A beszélgetés során arra a kérdésre keresnek választ, hogy mennyire bizonyultak hatékonynak az ötletek és a színházi elemek. Jó eszközt biztosított a probléma körüljárására? Milyen irányba lehetne továbbfejleszteni ahhoz, hogy az üzenet még világosabbá, körvonalazottabbá váljon?

  1. Bábcsere- az okok keresése

A résztvevők ugyanazokban a csoportokban kezdenek  dolgozni, de ezúttal egy másik csoport által készített bábokat használnak. Az új feladat, hogy jelenítsék meg azt a jelenséget vagy szituációt, mely a korábban a színpadon bemutatott probléma okozója volt. Új elemeket és karaktereket behozhatnak a már meglévőek mellé. Az új rész kell, hogy az elejét, az okát adja a már meglévőnek. A megbeszélést és a próbát követően minden csoport bemutatja munkáját a többi résztvevőnek.

  1. Összegző játék

Ugyanazt, a már korábban, a második modulban leírt visszajelzési módot lehet alkalmazni a feladat végén, így a résztvevők szabadon beszélhetnek a teljes folyamatról.

Eredmények

A résztvevők fontos társadalmi kérdéseket fogalmaztak meg és történeteket választottak, melyeket a színpadon ők tolmácsoltak a közönségnek. Előadtak kétszer, majd részt vettek egy megbeszélésben, ahol a vizuális narrációt elemezték különböző nézőpontokból.

Ennek eredményeként e modul során a résztvevők elsajátították:

  • hogyan készítsünk és keltsünk életre egyszerű bábokat
  • hogyan közelítsünk meg és jelenítsünk meg a színpadon non- verbális formában különböző társadalmi problémákat
  • hogyan legyünk rugalmasak és nyitottak az új kihívásokra a művészeti tevékenységek terén

Negyedik modul

A folyamat lezárása

Célok

A résztvevők megosztják gondolataikat és tapasztalataikat a közös munkáról.

 Tevékenységek

A résztvevők egy körben ülnek. Ahogyan a workshop elején, most is a csoportvezető arra kéri őket, hogy nézzenek körbe és válasszanak egy vagy két tárgyat amely jól tükrözi a jelen állapotukat, érzéseiket. Ezután egyesével összefoglalják a teljes folyamatot, az érzéseiket, gondolataikat, visszajelzéseiket összekötve a térben elérhető, választott tárggyal/ tárgyakkal.

Eredmények

Annak köszönhetően, hogy a folyamat végén megismételtük a gyakorlatot, a résztvevők képesek voltak visszatérni a közös munka kezdőpontjához, így tudtak reflektálni a teljes folyamatra, melyen a csoport együtt ment keresztül.

 Összegzés

Mindkét workshop hasznosnak és ösztönzőnek bizonyult a résztvevők számára. Legtöbbjük számára a bábjáték és a tárgy- animáció új munkamódszer volt, de így is mindannyian aktívan bevonódtak a kreatív munkába.

Az ennis-i workshop egy nyitott előadással zárult, ahol egy nemzetközi angol diákcsoportnak adtak elő (ezt Aine Loftus, az egyik résztvevő szervezte). Ez egy egyedülálló lehetőség volt a résztvevők számára, hogy rögtön megvalósítsák a tanultakat.

Add a comment

You must be logged in to comment.